4. JELENTÉSEK FELBONTÁSA
4.1. Felbontás rokonságnevek esetén
4.2. Felbontás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt
4.3. Felbontás körülíró fordítás esetén
4.4. Kezdést kifejező igék felbomlása
4.5. Állapotváltozást kifejező igék felbomlása
4.6. Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből
4.7. Idéző igék módhatározójának kiválása
4.8. A konkrét jelentésű ige felbomlása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre
A jelentések felbontásának művelete közel áll a jelentések bővítéséhez. hivatalos német bizonyítvány fordítás Ha ugyanis a konkrét jelentésű igéket általánosabb jelentésű ige + főnév kapcsolattal helyettesítjük, a leírás is veszít konkrétságából.
A jelentések bővítéséről szóló fejezet végén felmerült, hogy vajon nem általánosan jellemző, tehát bármely fordítási irányban megvalósuló műveletről van-e szó, mivel, ha a fordító bővíti, általánosítja valamely szó jelentését, könnyebben tudja beleilleszteni a fordítás eredményeképp kapott célnyelvi mondat egészébe.
Ugyanez a kérdés felmerül a jelentések felbontásával kapcsolatban is. Nem lehetséges-e vajon, hogy a felbontás, a több szóval való fordítás általában kényelmesebb a fordító számára, mint megtalálni azt a szót, melynek jelentése egybeesik vagy esetleg nagyon közel áll a forrásnyelvi szó jelentéséhez? Az is lehet, hogy nem a kényelmesebb, hanem éppen a lehető legpontosabb fordításra való törekvés miatt fordítanak a fordítók néha több szóval, mint amennyi az eredeti szövegben volt (vő. explicitációs hipotézis). Ennek a jelenségnek valóban vannak fordításspecifikus okai, amelyek műfajtól, nyelvpártól és fordítási iránytól függetlenül általában jellemzőek a fordítási tevékenységre.
Az egyik ok az lehet, amit említettünk, hogy a fordító "hozott anyagból", a pszicholingvisztika terminusával élve "kívülről megadott program" szerint dolgozik. Olyan gondolatokat kell nyelvi formába öntenie, melyeket nem ő gondolt el, s aki elgondolta, más gondolkodási stratégia szerint járta be a gondolattól a nyelvi formáig vezető utat, mint ahogy ő tette volna, ha a saját gondolatait fogalmazza meg. Vagyis a fordító mindig rögösebb úton jut el a gondolattól a nyelvi formáig, mint az eredeti szöveg írója. S ez a rögösebb út nyilvánul meg abban, hogy a fordítás szövege hosszabb, több szót tartalmaz, mint az eredeti.
Eltekintve azonban a jelentések bővítésének és felbontásának minden fordításra jellemző tényétől, elemzéseink arról tanúskodnak, hogy ez a két művelet az általunk vizsgált két fordítási irány közül elsősorban a magyarról az IE nyelvekre való fordításra jellemző.
Mi lehet ennek az oka? hiteles angol fordítás ferencváros A nyelvészek, mint már említettük a magyar nyelv egyik általános jellemzőjének tartják az úgynevezett "szintetikus" kifejezésmódot, szemben az "analitikus"-sal. (Bárczi 1975, Dezső 1975) A szintézis tömörséget biztosít a nyelvnek, míg az analízis lazább szerkesztésmódot eredményez. angol fordítás árak budapest A magyar igerendszert az jellemzi, hogy a cselekvés személye, száma, ideje, módja szintetikusan, azaz képzők és jelek segítségével magában az igében fejeződik ki: Megnézhetem? angol magyar üzleti fordítás ár ft (vö. az analitikus IE kifejezésmóddal: May I have a look at it?). Szintetikus a tárgyas ragozás és a birtokos személyrag is: látlak, kocsid (vö. az analitikus IE kifejezésmóddal: I see you, your car). Ez nem jelenti azt, hogy a magyar nyelvre teljes egészében a szintetikusság, az IE nyelvekre pedig az analitikusság lenne jellemző, hiszen — mint azt a grammatikai átváltási műveleteknél tárgyaltuk - az IE mondatok mondatrövidítő, azaz szintetikus igeneves szerkezeteivel szemben a magyar mondatokra inkább az analitikus mellékmondatos megoldás lesz jellemző.
Ha azonban csak a lexikai átváltásokról beszélünk, az eddig vizsgált jelenségek tekintetében a magyar nyelvre a szintetikus, az IE nyelvekre az analitikus kifejezésmód jellemző. Ez az oka annak, hogy az IE-magyar fordításban a szűkítés és az összevonás, míg a magyar-IE fordításban a bővítés és a felbontás certified hungarian translation district 19 lesz a jellemző átváltási művelet.
5. JELENTÉSEK KIHAGYÁSA
5.1. Márkanevek, étel- és italnevek kihagyása
5.2. Jelzőként használt ország-, város- és népnevek kihagyása
5.3. Városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása
5.4. Megszólítások, udvariassági formák kihagyása
5.5. Történelmi reáliák hungarian translation rates kihagyása
5.6. Vegyes reáliák kihagyása
5.7. Nyelvi utalások, szójátékok kihagyása
5.8. Testrészek megnevezésének kihagyása
A jelentések kihagyása - akárcsak a következő fejezetben tárgyalt economic translation hungarian english district 19 betoldása - nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet, oka nem az egyes nyelvek lexikai rendszerének eltéréseiben, hanem a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók eltérő háttérismereteiben keresendő.
A célnyelvi olvasótábor számára ismeretlen reáliák kihagyását — ill. ami gyakran együttjár vele -, általánosító fordítását fordításspecifikus műveletnek is tarthatnánk, mely része az általános fordítói stratégiának, hiszen hungarian video subtitling az ismeretlen reáliák a célnyelvi olvasó számára úgysem jelentenek semmit, kihagyásuk látszólag nem okoz veszteséget. Mégis csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni ezt a műveletet, hiszen a forrásnyelvi reáliák megjelenése a célnyelvi szövegben több szempontból is fontos lehet.
1. A reáliák dramaturgiai funkciója szempontjából: a forrásnyelvi márkanév, étel, ital, használati cikk, földrajzi név fontos szerepet játszhat a szereplők társadalmi helyzetének jellemzésében.
2. A reáliák hangulatteremtő english hungarian advertising text-translation funkciója szempontjából: minél ismeretlenebb a forrásnyelvi reália a célnyelvi olvasó számára, annál alkalmasabb az ún. "helyi kolorit" megteremtésére, (vö. felvidéki reáliák Mikszáthnál, vagy az amerikai reáliák - sheriff, coyote, grizzly, prairie, savannah, mustang - hangulatteremtő ereje a vadnyugati kalandregényekben).
3. A reáliák ismeretterjesztő funkciója szempontjából: a forrásnyelvi reáliák a forrásnyelvi nyelvközösség életmódjáról, szokásairól, használati tárgyairól tudósítanak, s ezekről a célnyelvi nyelvközösség jórészt fordításokon keresztül szerez információt.
4. A reáliák kultúraközvetítő funkciója hivatalos német fordítás szempontjából: egymás reáliáinak a megismerése közelebb hozhatja a forrásnyelvi és célnyelvi nyelvközősséget egymáshoz, csökkentheti a kommunikációs zavarokat a kultúrák közti érintkezésben.
Ami az utolsó altípust, a testrészek megnevezésének kihagyását illeti bizonyos testmozgást kifejező igék mellett (vö: intett a kezével helyett intett, bólintott a fejével helyett bólintott stb.), ez is egyike azoknak a műveleteknek, amelyeket a fordítók szabályként tanitanak egymásnak, s gyakran az anyanyelvi beszélőknél is jobban betartanak, vagyis a fordítási norma egyik megnyilvánulási formája.
6. JELENTÉSEK BETOLDÁSA
6.1. Magyarázó betoldás márka-, étel- és italneveknél
6.2. Magyarázó betoldás földrajzi neveknél
6.3. Magyarázó betoldás intézményneveknél
6.4. Magyarázó betoldás fordítóiroda kispest történelmi reáliáknál
6.5. Betoldás testrészek megnevezésénél
A jelentések betoldása nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet, oka általában nem az egyes nyelvek lexikai rendszerének eltéréseiben, hanem a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók eltérő háttérismereteiben keresendő.
Ha a célnyelvi olvasótábor számára ismeretlen forrásnyelvi reáliát valamilyen okból - dramaturgiai, hangulatteremtő, ismeretterjesztő vagy kultúraközvetítő funkciója miatt - meg kell őrizni, a fordítók magyarázó betoldást szoktak alkalmazni, mellyel megsúgják az olvasónak, hogy az illető reália-elnevezés mit takar. A magyarázó betoldások német weboldal fordítás útikönyvekben, szakkönyvekben tipográfiailag is elkülönülhetnek a szövegtől (zárójel, lábjegyzet, szövegvégi jegyzet), szépirodalmi fordítások esetében azonban a fordítók igyekeznek minél észrevétlenebbül megoldani az olvasók háttérismereteinek kibővítését.
A lexikai betoldásoknál szintén feltesszük azt a kérdést, hogy mennyire tekinthetők fordítás specifikus átváltási műveletnek. Az explicitációs hipotézis szerint a fordítások mindig hosszabbak az eredetinél (Blum-Kulka 1986). Mivel az explicitációs hipotézis egyik felfogása szerint a betoldásoknak csak az a fajtája tartható explicitációnak, melyet nem a nyelvi rendszerek különbségei diktálnak, hanem a fordítói tevékenység jellegéből fakad, a fenti lexikai betoldások magyar német erkölcsi fordítás nagy része ilyennek tekinthető. Az olvasó háttérismereteinek kibővítését szolgáló betoldások alighanem a legáltalánosabb fordítástechnikai alapelvnek: a célnyelvi olvasó szem előtt tartásának megnyilvánulási formái.
7. JELENTÉSEK ÁTHELYEZÉSE7.1. Áthelyezés a lexikai kollokációk különbségei miatt
7.2. Áthelyezés a névhasználati szokások különbségei miatt
A jelentések áthelyezésével azért foglalkozunk ilyen röviden, mert ez a művelet "tiszta formájában" ritkán figyelhető meg, szinte mindig kísérőjelensége a fordításban végbemenő grammatikai áthelyezéseknek és cseréknek.
A jelentések áthelyezésének, ha önállóan megy végbe, általában az az oka, hogy a fordítók igyekeznek a célnyelvben a lehető legtermészetesebben ható lexikai kollokációkat kiválasztani, vagyis ilyenkor a célnyelvi norma betartásának elve vezérli a fordítókat.
8. JELENTÉSEK FELCSERÉLÉSE
8.1. A cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével
8.2. A cselekvés felcserélése a cselekvés tárgyával
8.3. A cselekvés felcserélése a cselekvés végzőjével
8.4. A cselekvés felcserélése a cselekvés helyével
8.5. A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel
8.6. A cselekvés hangjának felcserélése a cselekvéssel magyar német gazdasági szakfordító
8.7. A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel
8.8. A cselekvés tárgyának felcserélése a cselekvéssel
8.9. A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel
8.10. Állapot felcserélése cselekvéssel
8.11. Statikus megközelítés felcserélése dinamikussal és fordítva
A jelentések felcserélése nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet. Ahhoz, hogy egy fordító ezt az átváltási műveletet rutinszerűen alkalmazza, nagy gyakorlatra van szüksége. Ez ugyanis a fakultatív átváltási művelet tipikus példája. A célnyelvi mondat majdnem minden esetben a jelentések felcserélése nélkül is megfogalmazható, de a jelentések felcserélésének eredményeképpen idiomatikusabb, a célnyelvre jellemző valóságszemléletnek jobban megfelelő fordítást kapunk.
A jelentések felcserélését az teszi - ha nem is szükségessé - de legalábbis kívánatossá, hogy minden nyelv máshogy közelíti meg a valóságot. Ugyanazt az embert, szobabelsőt, cselekvéssort stb. minden nyelven máshogy írjuk le, és a különbség nemcsak a szavakban van, hanem a nézőpontban, a megközelítés módjában is.
A jelentések felcserélése fordításspecifikus átváltási művelet. Végrehajtáskor a fordítót a célnyelvi olvasó számára idiomatikusabbnak tűnő megoldás keresése vezérli, vagyis a célnyelvi norma követésének elve.
A jelentések felcserélésének készsége minden fordító szakmai kompetenciájának fontos része. Míg az átlagember, pl. az átlagos nyelvtanuló számára éppen a nézőpontok, megközelítések felcserélése okozza a legnagyobb gondot (nem tud kilépni anyanyelve szemléleti kereteiből), a fordító számára ez nem jelent gondot, sőt éppen ez a készség - a nézőpontok, megközelítések állandó váltogatásának készsége - szakmai kompetenciájának egyik fontos eleme. A fordító éppen azért nevezhető hivatásos nyelvi közvetítőnek, mert a gondolattól a nyelvi formáig, valamint a nyelvi formától a gondolatig vezető útnak kétféle stratégiáját ismeri, és működteti egyszerre.
9.1. Előjelváltás
9.2. Nézőpontváltás
9.3. Nyomatékosító előjelváltás
9.4. Enyhítő előjelváltás
Az antonim fordítás nyelvpártól és fordítási iránytól független fakultatív átváltási művelet. Ahhoz, hogy egy fordító ezt az átváltási műveletet rutinszerűen alkalmazza, nagy gyakorlatra van szüksége. Ez ugyanis a fakultatív átváltás tipikus példája. A célnyelvi mondat majdnem minden esetben előjelváltás és nézőpontváltás nélkül is megfogalmazható.
A soha ki nem nyitott zongora nyilvánvalóan kevésbé idiomatikus, mint az örökké becsukott zongora, és a tudták már, hogy túl késő van ahhoz, hogy elérjék nyilvánvalóan nehézkesebb, márcsak a két hogy miatt is, mint a tudták már, hogy úgyis lekésik.
Az antoním fordítás fordítás specifikus átváltási művelet. Vérehajtáskor a fordítót a célnyelvi olvasó számára idiomatikusabbnak tűnő megoldás keresése vezérli, vagyis a célnyelvi norma követésének elve.
Az előjelváltás és a nézőpontváltás felcserélésének készsége minden fordító szakmai kompetenciájának fontos része. A fordító éppen azért nevezhető hivatásos nyelvi közvetítőnek, mert a gondolattól a nyelvi formáig, valamint a nyelvi formától a gondolatig vezető útnak kétféle stratégiáját ismeri, és működteti egyszerre.
Fingal, an Ancient Epic Poem in Six Books fand bei seinem Erscheinen 1762 großen Anklang. Über viele Jahrzehnte galt es als Werk, das wertvolle Einblicke in die antike Kultur der ersten Siedler an den äußersten nordwestlichen Rändern Europas eröffnete. Gestalten, so bedeutend wie Napoleon und so gelehrt wie der Philosoph Herder, waren hingerissen von der authentischen Volksdichtung desgälischen Barden«. Und doch lagen sie falsch. Die Gesänge Ossians waren keineswegs das Werk keltischer Sänger, sondern ein englisches Original, verfasst von einem zweitrangigen Dichter namens James Macpherson.
So lange konnte Horace ungarisch deutsch übersetzung 9. bezirk preis eur Walpole sich nicht halten. In der Einleitung zur Erstausgabe von The Castle of Otranto (1764; Das Schloss von Otranto) behauptete er, sein Roman sei lediglich die Übersetzung eines italienischen Werks aus dem Jahr 1529, das er zugänglich zu machen versprach, sollte sein Werk Erfolg haben. Den hatte es - das Buch wurde sogar ein Bestseller und offizielle deutsch ungarisch übersetzung begründete ein ganzes literarisches Genre, den Schauerroman. Eine zweite Auflage musste her, und der Autor musste sich offenbaren. Er konnte das italienische Original nicht beibringen. denn es gab keines.
Auch er hatte seineÜbersetzung« auf Englisch verfasst.
Die Literaturgeschichten vieler Sprachen sind gespickt ungarisch technische übersetzer budapest mit noch eindrucksvolleren Täuschungen. Die Briefe einer portugiesischen Nonne, 1669 in Paris erschienen, gaben sich als Übersetzung aus, obwohl ein Original niemals vorgelegt wurde. Dreihundert Jahre lang faszinierte der hochgeistige Text seine Leser, der aus dem Französischen in viele Sprachen übersetzt wurde - ins Deutsche von keinem Geringeren als Rainer Maria Rilke, der niemals auch nur ahnte, dass er verschaukelt worden war. In Wirklichkeit handelte es sich bei den Briefen um ein französisches Original, verfasst von Gabriel de Guilleragues, einem Freund Racines. Der Schwindel wurde erst 1954 aufgedeckt.1
Ein neueres Beispiel für französische Pseudo-Übersetzungen liefert Andrei* Makine, dessen erste drei Romane, ungarisch rechtsübersetzung preis ft eur erschienen zwischen 1990 und 1995, als Übersetzungen aus dem Russischen ausgegeben wurden, angefertigt von einer (fiktiven) Francoise Bour. Im Jahr 1995 enthüllte Le Monde, dass sie französische Originale waren, und ebnete damit den Weg dafür, dass Makine mit seinem vierten Roman Das fianzösische Testament den Prix Goncourt gewinnen konnte, der nur französischen Autoren zuerkannt ungarisch fachübersetzer wird.
Sind Pseudo-Übersetzungen erst einmal in der Welt, entwickeln sie mitunter ein kurioses Eigenleben. In der Sowjetunion fand der Dichter Emmanuel Lifschitz, er könne sich freier ausdrücken, wenn er schreibe, als sei er jemand deutsch ungarisch videoübersetzung anders - James Clifford nämlich, ein Engländer, den es nicht gab. Nach ihrer Erstveröffentlichung in der Zeitschrift Batumski Rabotschi wurden die 23 angeblich aus dem Englischen übersetzten Gedichte in Moskau nachgedruckt und erschienen mit einer Kurzbiografie des Dichters, der seine List im letzten Satz sogar ausplauderte:So hätte das Leben dieses englischen Dichters verlaufen sein können, der in meiner Phantasie zum Leben erwachte und sich in den Versen verwirklichte, deren Übersetzung ich Ihnen hier vorlege.«2 Doch sogar Winke mit so dicken Zaunpfählen werden von Lesern übersehen, die nur zu gern glauben wollen, dass sie merken, was ein Original und was eine Übersetzung ist. Lifschitz nahm die Clifford-Gedichte in Sammlungen seiner eigenen Lyrik nicht auf, was der Grund dafür gewesen sein mag. dass James Clifford sich als bekannter englischer Dichter in literarischen Kreisen noch eines langen Lebens erfreute. Jewgeni Jewtuschenko beteuerte Lifschitz gegenüber einmal in einem Gespräch, er könne sich noch sehr gut an den melancholischen Engländer erinnern - ein echter Exzentriker.
Beispiele für den umgekehrten Video-Übersetzung Ungarisch Vorgang, Übersetzungen als eigene Werke auszugeben, sind vermutlich ebenso zahlreich. Bei drei Romanen des mehrsprachigen Schriftstellers und Diplomaten Romain Gary, angeblich französischen Ursprungs (Lach' Z., 1963, Les Mcmgeurs d’etoiles, 1966, und Adieu Gaiy Cooper, 1969), handelte es sich in Wahrheit um englische Romane, die auf Englisch (als Lady Z,Technische Übersetzung Deutsch Ungarisch
BACK